Fejezet: hatvanegy

Sziasztok!
_Jól haladok, hogy beérjem a 80 fejezetet, főleg, hogy minden éjjel írok 2 részt, és ma a nagynénémnél leszek, ahol nincsen net, de viszem a laptopomat, így tudok írni. :)
_És Noricii csinált az új történetemhez egy csomó jó fejlécet.♥
Puszi: Alexa L. Wozde xx

♔

   (Macey Cowell)

   Ma van a leánybúcsú napja. Az nem kifejezés, hogy ideges vagyok és félek. Ahogy az sem kifejezés, hogy anya tojásrántottája már nagyon hiányzott és Cassie rajtam aludt az éjjel. Nagyon fájt. Cassie azt mondta, hogy mivel őt búcsúztatjuk Ő valamilyen szűzies ruhában lesz, amit majd valószínűleg valaki le fog önteni borral, de rajta kívül mindenkinek szexisen kell kiöltöznie. Sőt azt mondta, hogy Sella is kicsípi magát és belepasszírozza a hat hónapos baba pociját egy csinos ruhába.
   Miután megreggeliztünk elmentünk egy közeli ruhaboltba, ahol találkoztunk Sellával. Puszi-puszi, ölelés.

   - Fogadjunk, hogy hiányozni fog Sella kerek feneke – huppantam le Harry ágyára anno két évvel ezelőtt. Csak bambult ki az ablakon és a srégen szomszéd ház felhajtóján álló költöztető autót nézte.
   - Most kinek a seggét fogom stírölni minden délután négytől-fél ötig? – kérdezte, majd gyorsan megrázta a fejét. – Vedd úgy, hogy meg sem szólaltam.
   Hangosan felnevettem.
   - Attól, hogy Londonba költözik, még nem dől össze a világ. Holmes Chapell tele van lányokkal. Kerek fenekű lányokkal – pöcköltem meg a homlokát, majd elkapta a csuklómat.
   - Mutasd is a feneked – biccentette félre a fejét. Hangosan felnevettem, majd felpattantam és megálltam neki háttal. – Harry figyelmeztetlek. Kapsz tíz másodpercet, hogy megnézd, de látom a tükörből mit csinálsz.
   Harry csak hümmögött és elgondolkodva bámult a fenekemre.
   - És három, kettő, egy – majd amint megfordultam rácsapott a fenekemre. – Rohadj meg – öltöttem rá nyelvet.

…

   Ma van a harmadik napja, hogy Londonban lakunk. És ma van az első iskolai napom. A parkolóba érve majdnem elütött egy szőke lány, biciklivel. Bemutatkozott: Cassie West. Nagyon bohókás lány és vicces. Körbe vezetett az iskolában, majd valaki olyannal találkoztam, akiről még álmomban sem gondoltam, hogy fogok. Sella.
   A nyakamba ugrott, majd egy délutánt töltöttünk együtt hárman pletykálva, nevetgélve és körbe vezettek Londonban. Persze Sella csak évfolyamtársam lett és nem igazán beszélgettünk tovább, de tudtunk egymásról.

   Cassie egy nagyon szolid kivágású ruhát vett. A felső része teljesen fodros és csipkés volt. A szoknyája combközépig ért és fodros volt.

   Sella egy csupa csipke cuccot választott. Ez egy bokáig érő ruha volt, amin szintekben lógtak a fodrok; vékony pántos volt. Vajkrém színű.

   Én pedig (nem én választottam, hanem a lányok) egy fekete legginget, ami ki volt szaggatva, egy hosszított szürke pólót és egy párducmintás sálat, no meg egy bakancsot, amin volt pár négyzet alakú szeg.

   Aztán eljött az este… Ott voltunk mi hárman, anya, Cassie anyja és még vagy hat lány a suliból. Mindenkin köldökig dekoltált ruha volt. Tele volt minden piával, piába áztatott gumicukorral, szusival, saslikkal, csokis eperrel, kenyérrúddal. Csak ámultam.
   Minden lilával volt megvilágítva valamint volt egy nagy pult pár tűzoltó rúddal. Mik lesznek itt?

   Egy órával később, azaz tizenegykor már mindenki részeg volt, kivéve a két kismamát és engem a gyógyszerest, azt nem mondom, hogy nem ittam egy-két Mojito-t vagy Bacardit, vagy sört. Azt tényleg nem mondom. De nem voltam részeg. Annyit ittam, amennyit az orvosom megengedett. Igazából azt mondta kerüljem az italt.
   Bejött a helységbe két srác vagy egy tucatnyi székkel és minden lányt leültettek, majd lehunytak a fények. Öt másodperccel később zöld és narancssárga fények vetültek a pultra, ahol immáron négy férfi állt. Egy szerelő, egy rendőr, egy tűzoltó és egy ügyvér – gondolom, mert öltönyös volt. Majd elindult a szokványos türürürürü zene, majd a fiúk elkezdtek vetkőzni. Először csak a kabátot dobták le magukról, majd az inget kezdték egy kigombolni. Lassan… Majd mindenki levette azt, ami a fején volt. S levették az inget.
   Szent szar! A rendőr… aki már csak egy csizmában, nadrágban és fehér trikóban állt a pulton a rúd mellett felemelte a karját…
   Majd felemelte a fejét és egy citromsárga reflektor megvilágította az arcát.