Fejezet: kilenc

Helló mindenkinek!
Köszönöm a sok aranyos kommentet. :D Amint láthatjátok új kinézet van... már megint! :) És még több várható köszönet Nóricii-nek, akit befogtam dolgozni. >.<
És lenne egy kérdésem, amit szeretnék már most eldönteni: a második évad címe mi legyen? Mint látjátok kitettem egy szavazás, de ha gondoljátok kommentben is meghagyhatjátok.
Puszi: Alexa L. Wozde xx

♔

   (Macey Cowell)

   Juhé… eljött az első koncert napja… Tudok neki örülni, mert nekem is mennem kell. Bár magával a zenével nincs bajom, csak a sikítozó lányokkal és a kicicomázással. Általában lazábban öltözködöm, néha előfordul, hogy szoknyát húzok, de most nem elég egy szimpla szoknya. Ide ruhaarzenál kell…
   Az órámra pillantva sokkos állapotban tudom be magamnak, hogy még csak hat óra van. Hajnali hat óra. A velem szemben lévő emeletes ágyon Harry (alul) és Louis (felül) még békésen aludtak. Mármint… eddig. Louis hirtelen felült, a karjait kinyújtotta maga elé és ordibálni kezdett.
   - Add vissza a gereblyémet te rothadó múmia. A kapámat is! El kell vetnem a vakondoknak mogyorót – torkaszakadtából felüvöltött, amire persze Harry is felkapta a fejét. A haja szanaszét állt, amit igyekezett kisöpörni a szeméből, majd felnézett, hogy megállapítsa Louis-szal semmi sincs rendben.
   Louis viszont ekkor úgy döntött Mátrixosat fog játszani, így pörögve levetődött az emeletes ágy tetejéről, és mikor földet ért felkiáltott.
   - Mi a jó Isten történt?
   - Alva jártál – vonta meg Harry a vállát és visszafeküdt. Kikeltem az ágyamból, majd odamentem a fekvő és nyöszörgő Louis-hoz.
   - Inkább alva estél – mosolyogtam. – Minden rendben?
   - Azt hiszem – állt fel, majd vissza akart mászni a helyére.
   - Arról szó sem lehet – húztam vissza. – Szépen helyet cserélsz Harry-vel. A turné végére ki fogod törni a nyakadat.
   - Én oda föl nem megyek – morgott Harry, majd hirtelen vigyorogni kezdett. – Cserélj helyet vele te.
   - Rendben – sóhajtottam. – De akkor én csak a mostani helyem fölé megyek.
   - De… én félek egyedül aludni, úgy hogy a közelemben nincsen senki – nézett rám nagy szemekkel.
   - Te nagy csecsemő – sóhajtottam, majd odaléptem a bőröndömhöz. Kivettem egy farmer sortot, egy szürke toppot és egy kopott, zöld színű kardigánt, majd bevonultam a fürdőszobába.

 

   - Mindjárt megérkezünk Northamptonba – mondta Niall, amikor beléptem a konyhaszerűségbe. Leültem a bárpulthoz, majd Simon elém tett egy szendvicset. Mielőtt beleharaptam volna belenéztem, majd kivettem belőle az uborkát.
   - Válogatunk? Válogatunk? – húzogatta a szemöldökét Liam.
   - Allergia, allergia – vontam meg a vállam, majd jó ízűen beleharaptam a szendvicsembe.
   - Bocs, elfelejtettem – mondta Simon, mire legyintettem egyet.
   - Srácok mindjárt odaérünk Northampton-ba. Még tizenöt perc – jött oda hozzánk Dany.
   - Ha te most itt vagy… ki vezet? – sikított fel Louis.
   - Állunk te észlény, nem tűnt fel? És gondoltam szólok, hátha akartok venni valamit a benzinkúton, ahol megálltunk – mondta Dany.
   - Én körbenézek a magazinoknál, hátha találok valamit – mentem utána ott hagyva a fiúkat és az immáron üres tányéromat.

   Végül nem vettem semmit, mert nem találtam semmi normálist, de amint elindult a busz engem beküldtek a szobánkba, hogy válasszak valami ruhát a koncertre. Egy rövid, viszonylag normális ruhát választottam ki. A szoknya része három csipkés részből állt. A csipkét és a felsőrészt egy vastag fehér öv választotta el. 

   

Szépen belehajtogattam az egyik kézitáskámba, majd még beletettem egy pár fehér magas sarkút, sminkcuccot és egy fésűt.
   Vállamra kaptam a táskám és kisétáltam a fiúkhoz. A busz pont ekkor állt meg, majd nyílt is az ajtó, amin Paul a fiúk testőre jött be.
   - Indulhatunk? – kérdezte a hústorony. Nem szép dolog csúfneveket adni az embereknek, tudom… De az ilyen emberkéket mind hústoronynak hívják a filmekben. De én okosan teszem és magamban tartom, mielőtt kapnék egy Bud Spenceres pofont.
   A buszból kilépve egy rakatra való tinilány, transzparensekkel, füzetekkel és plüssmackókkal álltak a kordonokon túl. Néhányan kérdőn méregettek engem, meg a ruhámat. Amit most megjegyzek gyűlölök!

   A stylist beterelt egy üres szobába, ahol át tudok öltözni, majd a sminkes és a fodrász felajánlották, hogy idebent megcsinálják a sminkemet és a hajamat, hogy meglepetés legyek a fiúknak.
   Hosszú, barna hajamat rövidebb loknikká varázsolta Amanda, a fodrász, míg Nicki, a sminkes fehéres sminket igyekezett a szemhéjaimra tenni.