Fejezet: hatvankettő

Üdvözletem küldöm a nyár utolsó napján!
Holnap már szeptember.
Hamar elment ez a nyár is... Lenne egy kérdésem. Melyik volt a nyáron a kedvenc fejezetetek a blogomból?
Puszi: Alexa L. Wozde xx

♔

 

   (eközben a legénybúcsún)

   A legénybúcsú elég… privát? Zártkörű? Vagy csak egyszerűen kevesen mentek el? Vagy keveseket hívtak meg? Ott volt Bruce, Patrick – természetesen –, Patrick apja, Cassie apja és Joe. Ittak, köpködtek, ettek és nézték a meccset. Ezt mind egy nagy kibérelt teremben a nagy síkképernyős képernyőn.
   Majd mikor már mindannyian elég részegek lettek jöhettek a sztriptíz táncos lányok. Repült a melltartó és a bugyi, gatyák szűkültek, majd mikor az egyik Betty Boop utánzat odarázta a meztelen seggét Patrickhez. Beleült az ölébe és… hát próbálta végezni a dolgát.
   És ezt az alkalmat választotta ki Rick – Cassie apja – arra, hogy lelökje a lányt Patrick öléből. A fiú fölé tornyosult, majd a karját behajlítva öklét a fiú orra elé tette.
   - Fiam akarod, hogy varázsoljak neked? – kérdezte bortól büdösödő leheletével.
   - Persze – bólogatott Patrick. – Miért ne?
   - Összpontosíts az öklömre – kőrözött az arca előtt. – Figyeld nagyon – susogta. – És most figyelj – ütött egy nagyot Patrick szájára. Szegény fiú hirtelenjében nem tudta mit csináljon, így a szája elé kapta a kezét, majd letörölte onnan a vért, s a markába zárta kihullott fogát.
   - Én nem vagyok állat, szóval nem ütök vissza – fortyogott a dühtől, majd elment a mosdóba.

   Rátámaszkodott a mosdó szélére, majd óvatosan belenézett a tükörbe. A szája széle kicsit felrepedt, majd mosolyogni próbált, de kikandikált a fogai közül egy fekete lyuk. Mármint a foga helye. Pont az első fogát ütötte ki az örömapa.
   - Talán annyira nem tűnik fel az embereknek – tűnődött, majd megmosta az arcát. – Kit akarok becsapni. Ez kurva ronda!

   (Macey Cowell)

   A rendőr… az az én rendőröm volt. Mármint Harry. De mi a tökömet csinál itt? Sztriptíz táncosként. Mikor lenézett rám a szemei kikerekedtek, s letépte magáról a trikót. Megnyaltam az ajkaimat, s a fiúk lejöttek a pultról. Megálltak előttünk sorban, majd táncolni kezdtek nekünk. Harry beült az ölembe (rohadt nehéz volt) és hozzám dörgölőzött. Majd felállt és a kezemet a fenekére tapasztotta. Fülig vörösödtem.
   Hirtelen elhátrált, majd levetette magáról a csizmákat. Gyorsan visszatért hozzám, s letépte magáról a nadrágot. Egy szál bokszeralsóban állt előttem, majd szájon csókolt. Ülve maradtam mégis mikor kiegyenesedett a felső testem fele együtt mozgott. El mosolyodott, majd lekapta magáról a bokszerét is.
   És ott parádézott előttem egy szál…
   Fáj kimondani, de…
   Egy szál tangában.
   Harry totálisan elvörösödött, de felálltam és megcsókoltam.
   Még egy darabig táncoltak nekünk a pulton, amikor is anyám (aki már nem látott, nem hallott olyan részeg volt) fogta magát és letépte Harry-ről a tangát, persze a barátom nem zavartatta megát – hisz eléggé ismert a meztelenkedéséről – így táncolt tovább, kissé vöröses színárnyalatban.

   - Te mi a jó John Waynt csinálsz te itt? – kérdeztem nevetve az immáron felöltözött barátomtól. Vágott egy grimaszt, majd megcsókolt.
   - Ez a közmunkám – nevetett fel. Felröhögtem. – Csinálunk egy közös képet? – kérdezte, mire csak megvontam a vállamat. Neki támasztotta valaminek a telefonját, majd beálltunk. És neki háttal álltam és nem tudtam mit csinált.
   Mikor kész lett a kép nem mutatta meg, hanem egyből feltöltötte twitterre. El vettem tőle a telefont és megnéztem.
   Azt a bizonyos pontját a fenekemhez érintette.

uhm… love ya @maceycowell <3

   Ezek után Sella mutogatta Harrynek a hat hónapos hasát, majd Cassie a – mint kiderült nem azo a bulin fogant a baba – négy (!) hónapos hasát. Ezek ketten – Cassie és Patrick – már a suliban kavartak.

Libster (again) xx

1.) Mindenkinek 11 dolgot kell mondania magáról!
2.) A jelölő mindegyik kérdésére válaszolni kell!
3.) 11 kérdést kell feltenni a jelölteknek!
4.) 11 embert meg kell jelölni és linkelni! (Nincs visszaadás/visszajelölés)

Nagyon szépen köszönöm a díjat Katának (halo_imKate)!

1.)
I. Szeretnék twitcamet csinálni, vagy csak valami olyasmit, de nem működik sem a twitcam nekem, sem az ustream. A livestream fizetős, úgyhogy kezdem úgy érezni feladom...
II. Valahol várom azt, hogy 10-be mehessek. Még azt is, hogy tanulni kelljen.
III. De valahol nem akarok vissza menni...
IV. A két kedvenc CD-m, amit itthon hallgatni szoktam az Demi Lovato - Unbroken és Ed Sheeren - +.
V. Nagyon szeretem a Showder Klub-ot. Sokszor fordul elő, hogy idézek is belőle. :D
VI. Ha valaki megkérdezi tőlem, hogy ki a példaképem egyszerűen rávágom, hogy Demi Lovato, mert Ő ad nekem inspirációt és hitet. Hitet az életben.
VII. Néha elegem van abból, hogy csak poénokat írok a történetbe. Olyankor írok bele egy belső kis monológot az adott szereplőhöz. Olyankor nem gondolkozom és csak hagyom, hogy a gondolatok "lefolyjanak" az ujjaimon.
VIII. Imádom a gyümölcsös teát.
IX. Nagyon vallásos vagyok.
X. Szeretem festeni a körmeimet.
XI. Van egy Ray-Ban napszemüvegem. Kék virágos. :33

2.)
- Mit gondolsz a blogomról? - Őszintén megmondom, hogy eddig nem olvastam, de most felnyitottad a kíváncsiságomat. (Van ilyen?!) Tehát elolvastam és nekem nagyon tetszett. Komolyan. Tetszik, hogy mindig teszel zenét és tetszik a főszereplőlány személyiség, no meg persze imádom a stílusodat.
- Van valami, amin szerinted változtatnom kéne? Mire figyeljek oda? - Szerintem jó ez így ahogy van. A változás nem mindig feltétlenül jó. Van ami már úgy jó, ahogy van.
- Az új blogomat is figyelemmel kísérnéd? - Természetesen. :)
- Mit gondolsz azokról az írókról, akik csak azért csinálják, mert azt hiszik, hogy menő? Közben pedig egyáltalán nem jó író?! - Szerintem teljesen szánalmasak. Ez olyan, mint a xyz vagyok Oszt Cső twitteren. Nem szükségesek, sőt egyáltalán nem kellenek oda, ahogy azok sem, akik csak menőségből írnak. Lehet hülyén fog tűnni, de úgy nem lesz "menő", ha azt hiszi az, amit csinál. Főleg, ha az, amit ír rossz. Aki ezt komolyan gondolja az érzésből ír, nem menőségből.
- Mióta írsz történeteket? - Két éve.
- Mi vitt rá, hogy te is belekezdj az írásba? - Valahol olvastam, hogy a fiataloknak jót tesz, ha kiírják magukból a bennük lévő feszültséget és érzéseket. Én pont ezt teszem.
- Mi életed álma? - Londonba menni és/vagy egy Demi Lovato koncert. A legjobb egy londoni DL koncert lenne, ahol én is ott lennék.
- Mi a hobbid? - Az írás és újonnan lejárok mindennap futni, bár ezt inkább a tesiórák túlélése érdekében teszem.
- Hol laksz? - Tolna megye, Tolna. Egy olyan település, ami a falu és a város között van. Fálos... vagy nem.
- Milyen zenét szoktál hallgatni írás közben? - Mindenfélét. Attól függ, milyen a kedvem.
- Miért pont Ő rá esett a választásod főszereplőként? - Őszintén mondom, hogy csak úgy éreztem. :)

3.)
I. Mi az a könyv, amibe bele tudsz merülni?
II. Hogyan készülsz rá az iskolára?
III. Mi a véleményed a közösségi oldalon lévő "páwah" emberekről?
IV. Tumblr vagy we♥it?
V. Mi a véleményed a blogomról?
VI. Kabala vagy egyéb olyan tárgy ami közel áll hozzád?
VII. Íráson kívül mi mással foglalod le még magad?
VIII. Írás terén kitől veszel példát?
IX. Melyik az a nevezetesség, amit szívesen látnál mindennap az ablakodból?
X. JB, mint Justin Bieber vagy JB, mint Jonas Brothers?
XI. Ha lehetőséged lenne rá, hogy valaki jósoljon neked a jövődből mit válaszolnál?

4.)
Destiny Hope Parker
Tyra
Ari:)
Vivi
Liraa
FantasyGirl

Így ennyit tudtam megnevezni. Köszönöm nagyon a díjat még egyszer!♥
Puszi: Alexa L. Wozde xx

Fejezet: hatvanegy

Sziasztok!
_Jól haladok, hogy beérjem a 80 fejezetet, főleg, hogy minden éjjel írok 2 részt, és ma a nagynénémnél leszek, ahol nincsen net, de viszem a laptopomat, így tudok írni. :)
_És Noricii csinált az új történetemhez egy csomó jó fejlécet.♥
Puszi: Alexa L. Wozde xx

♔

   (Macey Cowell)

   Ma van a leánybúcsú napja. Az nem kifejezés, hogy ideges vagyok és félek. Ahogy az sem kifejezés, hogy anya tojásrántottája már nagyon hiányzott és Cassie rajtam aludt az éjjel. Nagyon fájt. Cassie azt mondta, hogy mivel őt búcsúztatjuk Ő valamilyen szűzies ruhában lesz, amit majd valószínűleg valaki le fog önteni borral, de rajta kívül mindenkinek szexisen kell kiöltöznie. Sőt azt mondta, hogy Sella is kicsípi magát és belepasszírozza a hat hónapos baba pociját egy csinos ruhába.
   Miután megreggeliztünk elmentünk egy közeli ruhaboltba, ahol találkoztunk Sellával. Puszi-puszi, ölelés.

   - Fogadjunk, hogy hiányozni fog Sella kerek feneke – huppantam le Harry ágyára anno két évvel ezelőtt. Csak bambult ki az ablakon és a srégen szomszéd ház felhajtóján álló költöztető autót nézte.
   - Most kinek a seggét fogom stírölni minden délután négytől-fél ötig? – kérdezte, majd gyorsan megrázta a fejét. – Vedd úgy, hogy meg sem szólaltam.
   Hangosan felnevettem.
   - Attól, hogy Londonba költözik, még nem dől össze a világ. Holmes Chapell tele van lányokkal. Kerek fenekű lányokkal – pöcköltem meg a homlokát, majd elkapta a csuklómat.
   - Mutasd is a feneked – biccentette félre a fejét. Hangosan felnevettem, majd felpattantam és megálltam neki háttal. – Harry figyelmeztetlek. Kapsz tíz másodpercet, hogy megnézd, de látom a tükörből mit csinálsz.
   Harry csak hümmögött és elgondolkodva bámult a fenekemre.
   - És három, kettő, egy – majd amint megfordultam rácsapott a fenekemre. – Rohadj meg – öltöttem rá nyelvet.

…

   Ma van a harmadik napja, hogy Londonban lakunk. És ma van az első iskolai napom. A parkolóba érve majdnem elütött egy szőke lány, biciklivel. Bemutatkozott: Cassie West. Nagyon bohókás lány és vicces. Körbe vezetett az iskolában, majd valaki olyannal találkoztam, akiről még álmomban sem gondoltam, hogy fogok. Sella.
   A nyakamba ugrott, majd egy délutánt töltöttünk együtt hárman pletykálva, nevetgélve és körbe vezettek Londonban. Persze Sella csak évfolyamtársam lett és nem igazán beszélgettünk tovább, de tudtunk egymásról.

   Cassie egy nagyon szolid kivágású ruhát vett. A felső része teljesen fodros és csipkés volt. A szoknyája combközépig ért és fodros volt.

   Sella egy csupa csipke cuccot választott. Ez egy bokáig érő ruha volt, amin szintekben lógtak a fodrok; vékony pántos volt. Vajkrém színű.

   Én pedig (nem én választottam, hanem a lányok) egy fekete legginget, ami ki volt szaggatva, egy hosszított szürke pólót és egy párducmintás sálat, no meg egy bakancsot, amin volt pár négyzet alakú szeg.

   Aztán eljött az este… Ott voltunk mi hárman, anya, Cassie anyja és még vagy hat lány a suliból. Mindenkin köldökig dekoltált ruha volt. Tele volt minden piával, piába áztatott gumicukorral, szusival, saslikkal, csokis eperrel, kenyérrúddal. Csak ámultam.
   Minden lilával volt megvilágítva valamint volt egy nagy pult pár tűzoltó rúddal. Mik lesznek itt?

   Egy órával később, azaz tizenegykor már mindenki részeg volt, kivéve a két kismamát és engem a gyógyszerest, azt nem mondom, hogy nem ittam egy-két Mojito-t vagy Bacardit, vagy sört. Azt tényleg nem mondom. De nem voltam részeg. Annyit ittam, amennyit az orvosom megengedett. Igazából azt mondta kerüljem az italt.
   Bejött a helységbe két srác vagy egy tucatnyi székkel és minden lányt leültettek, majd lehunytak a fények. Öt másodperccel később zöld és narancssárga fények vetültek a pultra, ahol immáron négy férfi állt. Egy szerelő, egy rendőr, egy tűzoltó és egy ügyvér – gondolom, mert öltönyös volt. Majd elindult a szokványos türürürürü zene, majd a fiúk elkezdtek vetkőzni. Először csak a kabátot dobták le magukról, majd az inget kezdték egy kigombolni. Lassan… Majd mindenki levette azt, ami a fején volt. S levették az inget.
   Szent szar! A rendőr… aki már csak egy csizmában, nadrágban és fehér trikóban állt a pulton a rúd mellett felemelte a karját…
   Majd felemelte a fejét és egy citromsárga reflektor megvilágította az arcát.

 

Fejezet: hatvan

Sziasztok!
- Szóval... szeretném leszögezni, hogy én NEM fejléceket csinálok, mint ki is van írva azokat Noricii csinálja (kaptam 2 e-mailt, amiben fejlécet kértek tőle). Én órarendeket csinálok. ;)
- Már csak 20 fejezet van vissza. Kettőt már megírtam már csak 18 megírása vár rám. Huh... :)
Puszi: Alexa L. Wozde xx

♔

   (Macey Cowell)

   - Ha beszélni akarsz ez nem éppen a megfelelő hely és idő rá – szólaltam meg fagyosan, majd indultam volna be a házunkba, ha a keze nem fonódik a csuklómra.
   - Én bemegyek, hogy tudjatok nyugodtan beszélgetni – vonult el szépen halkan Cassie. Végig néztem, ahogy szépen komótosan odasétál az ajtónkhoz, bekopog, majd anya nevetve fogadja, s mikor meglát engem nagyon rikkant és int egyet.
   - Menjünk be hozzánk – ajánlotta fel Bruce. Nem volt más választásom, rábólintottam, így bementünk a mellettünk lévő ház kapuján. A nappaliban egy tizenegypár éves fiú videó játékozott. – Ő itt Kegan, az unokaöcsém. Itt nyaral nálunk egy hónapig. Júliusban. Már csak hetet marad, mert augusztus elsején már is vissza Amerikába.
   - Szia Kegan – intettem felé. Felém emelte a tekintetét, majd mosoly szökött az arcára. Debil ez a család?
   - Szia – dobta le a konzolt az ágyra. – Te vagy Bruce barátnője? Még nem mesélt rólad? Sőt még egy barátnőjéről sem mesélt. Ja, de… egy olyan lányról, akivel elrontotta, mert hülye volt.
   - Én nem vagyok a barátnője. Nekem van barátom, de az nem ő – böktem a hüvelykujjammal az említett felé. – Macey vagyok. Itt lakom a szomszédban.
   - Kegan vagyok és én pedig Seattle-ben lakom – bólintott.
   - Most nem azért, de Seattle is esős meg London is, akkor miért jöttél ide nyaralni? – vontam fel a szemöldökömet kacarászva.
   - Otthon a barátaimmal cigiztünk és anya úgy látta a legjobbnak, ha egy ideig távol leszek tőlük – hajtotta le a fejét, majd visszahuppant az ágyra. Csórikám 11 éves; elég rövid pórázon tartják.
   - Kegan, nyomás fel a szobádba – paskolta meg unokaöccse fejét Bruce; a fiú bólintott, majd felszaladt a lépcsőn.
   - Mit akarsz Bruce? – fontam karba a karjaimat a mellkasom előtt. Mélyet sóhajtott, majd – gondolom – összeszedte a kis beszédét, amit napestig a tükör előtt gyakorolt várva arra a napra, amikor majd előadhatja nekem.
   - Megváltoztam Macey. Már nem az vagyok aki. Már azt sem tudom miért akartam akkor öngyilkos lenni. Boldog voltam veled, persze nem voltam szerelmes. De nem akartalak megölni. Szerettelek, mint egy testvért és ez a kapcsolat egy kicsit felnagyítódott bennem, mármint az érzés. Kisebbségi komplexusom volt és szeretet hiányom. Szükségem volt a szeretet érzésére…
   - Azzal, hogy óránként hatszor megdugod azt a lányt, akit testvéredként szeretsz? – röhögtem fel. Ez szánalmas. Még a szánalmasnál is szánalmasabb.
   - Tiszteltelek és tisztellek – fejtette ki vadul gesztikulálva. – Már nem használok olyan szavak, mint te használtál az előbb.
   - Ezzel szemben egész jól kifejtetted egoizmussal túlcsordult hangon, hogy én nem szeretem Harry-t – kezdtem elveszíteni a nyugalmamat meg úgy minden mást, ami az ébrenléthez szükséges.
   - Kérnék egy új esélyt – fordított maga felé, majd megcsókolt. Kipattantak a szemeim és ellöktem magamtól.
   - Miért csókolgat engem mindenki? – kiabáltam rá. – Figyelj. Van barátom. Szeretem őt. És neked nincs részed a jövőmben. Nem tudok neked megbocsátani. Sajnálom. Ég veled – mentem ki az ajtón.

   - Frankón lesmárolt – mártotta bele az olvasztott csokiba a sárgadinnyéjét Cassie. Összeráncoltam az orromat a bizarr kaja szagától, majd beledobtam a számba egy újabb gyümölcsös pattogatott kukoricát.
   - Ja – bólogattam. Ők csak hümmögtem és ettek.
   A férfiak heves megvitatása után megnéztük a Titanic 2-t és pár részt a Kínos nevű sorozatból az MTV-n.

   Hiányoztak. Hiányoztak ezek a csajos esték, amik – ha jobban belegondolok – mindig arcpakolással és zöldséges körömpakolással végződtek. Párnacsatával indultak, majd bizarr kajákat ettünk miközben beszélgettünk. Hiányzott anya és most úgy tudtam fele beszélni, mint ezelőtt sohasem. Hiányzott Cassie az én egyetlen legjobb barátnőm. Ha bármelyikjüket elveszíteném, abba beleőrülnék.

 

Fejezet: ötvenkilenc

Sziasztok!
Nem bírtam magammal és feltettem az új kinézetet! Csodálatos.
Ön reklámozás következik: elkezdtem órarendeket készíteni. Itt megtekinthetitek néhányat,amit eddig rendelésre csináltam: https://twitter.com/#!/Alexa_Wozde/media/slideshow?url=pic.twitter.com%2FeB0zoS1K Ha szeretnétek ti is írjatok nekem. :)
Ó és ezt még akkor írtam, amikor volt az a zavargás Zayn és a twitter körül csak elfelejtettem nektek bemásolni: http://www.twitlonger.com/show/ivfohd.
Jó olvasást!
Puszi: Alexa L. Wozde xx

♔

   (Macey Cowell)

   Miután kijózanodtam a sokkból Patrick hazakísért, ahol anyuékkal váltottam pár szót, majd elindultunk Cassie-hez.
   Szó szerint a karjaimba ugrott. Ahhoz képest, hogy terhes nagyon fürge. Elvonultunk ketten és kibeszéltünk mindent, ami élt és mozgott.
   - Mesélj Harryről – parancsolta, majd óvatosan leült mellém a hintaágyra. Könnybe lábadt a szemem, majd a pocakjára raktam a kezemet.
   - Milyen nagy már a hasad – kúszott ki az első könnycsepp a szememből. – Az én keresztlányom-fiam lesz belőle.
   - Tudod, egyre jobban tetszik a Felicity név – mondta elkalandozva. – Felicity Sway. Nagyon édes.
   - Nem annyira jó, mint az Angelina Jolie, de szép – nevettem.
   - És mi van Harry-vel? – vonogatta a szemöldökét.
   - Elég komoly a dolog. Olyan nehezen váltunk el – húztam el a számat.

   „- Másfél hét múlva látlak – tűrt egy tincset a fülem mögé Harry. A szemében csalódás csillogott.- Franciaországban találkozunk.
     - Le Havre-ban – bólogattam. Kezei közé fogta az arcomat, majd finoman megcsókolt.
     - Szeretlek – mondta ki azt a szót, amit már olyan régen nem hallottam tőle. Beleremegett a gyomrom.
     - Szeretlek – suttogtam, majd megcsókoltam. Újra, mélyebben.”

   - Nagyon édesek vagytok együtt – mosolygott rám. Magamhoz öleltem és egy igazi örökké-barátnős-ölelést adtam neki.
   - Ezt még a baba is érezte – utalt a szorításra.
   - Bocsi – villantottam rá egy bűnbánó mosolyt.

   - Szerintem ez tökéletes lesz – fordultam körbe az üzletben anya, Cassie és Cassie anyukája előtt. Egy snassz fehér, combközépig érő ruha volt rajtam, a derekánál meghúzva. – Az egész fehér, tehát passzol az elgondoláshoz. Valamint nem kirívó. Én imádom. Cassie?

   - Nagyon csinos – dugta ki a fejét az öltözőből. – Iszonyú jól áll. Milyen az enyém? – jött ki egy szokatlan esküvői ruhában. Azért annyira nem volt szokatlan. Lábszár középig ért az igen terebélyes, ám mégis egyszerű fehér szoknya. Pánt nélküli volt, ám nem volt díszes, csak annyira, hogy a derekán egy ezüst flitterekből álló öv volt.

   - Finom és nőies, de nem akarsz valami hivalkodóbbat? – kérdezte anya tőle.
   - Nem – rázta meg a fejét Cassie. – Nem akarok kitűnni, csak beleolvadni. Már így is elég nehéz 18 évesen férjhez menni és majd gyereket szülni, még szintén 18 évesen. Csak egy pillanatra el akarok tűnni.
   - Még a te nagy napodon is? – tettem a vállára a kezemet.
   - Szeretem Patricket és a picit is a hasamban és így képzeltem az életemet plusz tíz év múlva, de ez még egy kicsit korai – hajtotta le a fejét, mintha szégyenkezne.
   - Ha szégyelled magad, csak gondolj Sellára – veregettem háton, mire felnevetett.
   - Ő lesz a koszorúslányom – mosolygott kislányosan.

   Cassie ma nálunk alszik és tartunk egy lányos estét, mert Joe is elmegy itthonról. Körömápolás, smink, arcpakolás, masszázs, romantikus vígjátékok (amiket Harry-vel néztem utoljára) és csoki meg pizza.
   Amint a felhajtónkra értünk mögülem megszólalt egy hang, ami a nevemet mondta.
   - Macey!