Prológus

Sziasztok!
Eldöntöttem, hogy minden fejezethez írok egy kis előjáró beszédecskét.Nem szükséges elolvasni, ha nem akarod, de úgy gondolom, így személyesebb ez az egész dolog.
Izgulok - amúgy. Mindig, mikor kezdek egy új blogot, izgulok, hogy vajon tényleg tetszeni fog-e ez az embereknek. Remélem ez is a szívetekbe fog férkőzni, mint a From the moment.
Puszi: Alexa L. Wozde xx

♔

   (Macey Cowell)

   El sem hiszem, hogy már két éve történt, amikor elsősök voltunk és elő kellett adnunk valami régi darabot az iskolahéten.
   - Mindenki álljon a párjával szembe – adta ki az utasításokat a tánctanárnő (aki egyben volt a drámatanárnő is). Fogalmam sem volt hogyan is kerültem ide. A tanárnő odajött hozzám a folyosón és beráncigált a tornaterembe. – Ki adtam a párokat, mire vártok még? Egy hónapunk van arra, hogy meg tanuljatok táncolni! – csattant fel ismét a drámatanárnő.
   Mit ad isten „kedvenc” osztálytársamat kaptam párnak: Harry Edward Styles-t. Az évfolyamunk leghelyesebb, legmosolygósabb, legbajkeverőbb fiúját. Akkor is csenevészen mosolygott rám. A tanárnő hátamra tette a kezét és közel tolt Harry-hez.
   - Jobb kéz fel, tenyér a partner tenyere felé nézzen – mondta a drámatanárnőnk. Engem az első évemben nem tanított, de másodikban rájöttem, hogy a neve: Ms. Smith. – Ne érintsék egymáshoz a tenyerüket. És most induljanak körbe az óramutató járásának megegyezően – így tettünk.
   Harry az egész kör alatt engem fürkészett a tekintetével, én pedig valami nagyon érdekesnek találtam a padlót.
   Mikor elkezdtük a következő kört ellentétes iránnyal és kézzel ismét engem nézett, én pedig a padlót. De közben a tanárnő odalépett mögém és az államat megfogva tekintetemet Harry felé irányította.
   - Mindig nézz a párod szemébe – mondta. – Ez a tánc a régi időket jelképezi, amikor a férfiak és a nők még nem érhettek egymáshoz. Ennek a táncnak rejtett intimitása van.
   - Hát persze – morogtam az orrom alatt, mire Harry felkuncogott. Ezután két kézzel kellett körbe mennünk az óramutató járásának megegyezően, s aztán… keringőzni.
   Harry finoman a hátamra tette a kezét, én pedig a vállára. Engem apa már jóval ez előtt megtanított keringőzni. Az jutott eszembe, hogy Harry-t bemutatom neki, mint falábút és tanítsa meg neki. Harry vagy háromszor rálépett a lábamra.

   Ahogy telt az idő egyre többet beszélgettünk, s akadtak pillanatok, amikor együtt is nevettünk. Megesett, hogy náluk próbáltunk vagy tanultunk, vagy esetleg nálunk.
   Az alatt a pár hónap alatt nem egyszer énekelt nekem. Gyönyörű hangja volt, még mindig gyönyörű. De ezek után elment egy tehetségkutatóba és én az óta nem beszéltem vele.