Fejezet: negyvennégy

Sziasztok!
Hát íme az új fejezet.
Tegnap négyig fent voltam, mert TCA-t néztem, de a fiúk persze nem voltak ott. :"D
És BOLDOG 2. SZÜLETÉSNAPOT A ONE DIRECTIONNEK! :)
Jó olvasást.
Puszi: Alexa L. Wozde xx

♔

 

   (Macey Cowell)

   Kibaszott nehéz úgy a fogadásra gondolni, ha Harry a nap huszonnégy órájában fél pucéran rohangászik a buszban. Viszont szemet szemért alapon elkezdtem egyre lengébb öltözetekben hajolgatni, főzni, takarítani, tornázni.
   Legutóbbi választásom egy csakhogy nem teljesen átlátszó fehér blúzra és fehér forrónadrágra esett. 

   Harry egy alsógatyában ült az ágyán, amikor kilibbentem a fürdőből. Mikor meglátott kitágultak a szemeit, majd fejét a párnába süllyesztette és beleordított. Felnevettem.

   (Harry Styles)

   Férfi vagyok. Ezért is nehéz türtőztetnem magam, amikor a barátnőm tök lengén lengedezik ki a fürdőből vagy főz, vagy éppen tornázik, a tököm tudja mire. 

   - Megérkeztünk Debrecenbe – mondta Simon, majd leült közénk a kanapén. – A város vezetősége (vagy mije) megajándékozott minket hét belépőjeggyel a debreceni élményfürdőbe és az állatkertbe. Mivel most tíz óra van, nyolckor kezdődik a koncert és hétre ott kell lennünk a hangpróbán, így van tíz darab szabad órátok. Valamint a Hotel Divinusban fogunk megszállni ma este.
   Mindannyian ujjongani kezdtünk csak Macey viselkedett furcsán.
   - Mi történt Macey? Rosszul vagy? – fordultam felé. Megrázta a fejét, majd mosolyt varázsolt az arcára.
   - Szerinted melyik fürdőruhámat vegyem fel? – kacsintott rám és felállt. Gondolom a szobánkba ment. A picsába!

   (Macey Cowell)

   A strandon hogy fogom kibírni Harry Styles pucérkodását? Úgy ahogy eddig. Nehezen. De én is bedobom magam.
   Feltúrtam az egész bőröndömet és kivettem egy fehér alapon rózsaszín rózsás bikinit. Kivettem egy hosszú, bő rózsaszín-fehér csíkos felsőt és egy strandpapucsot is, majd felvettem.

 
   A busz leparkolt a fürdő előtt; mindenki felkapta a törülközőjét és feltette a napszemüvegét, majd kiszálltunk. Simon hozta a jegyeket, mi pedig előre mentünk. Kerestünk egy félig árnyékos, félig napos helyet, majd kiterítettük a törülközőinket.
   - Bekened a hátam? – kérdezte Harry, ijesztő macskavigyorral az arcán.
   - Közvetlenül az után, hogy te az enyémet – öltöttem rá nyelvet. Lehúztam magamról a pólót, mire Harry fulladozni kezdett a saját nyálától.

   - Ez nem ér – nyavalygott Harry. – Most nem tudlak bedobni a vízbe – szomorkodott,mire hangosan röhögni kezdtem.
   - Hála a Jóságosnak – kacagtak. Szemében szikra gyúlt.
   - Louis, legyél szíves beledobni a barátnőmet a vízbe – pimaszkodott. A Tomlinson kicsit megtorpant, majd a barátjára nézett.
   - Csíkos póló volt rajta. Nem bánthatom. Jó az ízlése – siránkozott. A szám elé kaptam a kezem, hogy ne ússzon ki még egy hangos röhögés.
   - De már nincs – rántott vállat Harry. Louis elvigyorodott, majd felkapott. Ordítottam, kapálóztam, rúgtam még a vállába is haraptam, de mindezek ellenére beledobott a mély vízbe. Noha leért a lábam, a fejem már nem látszott ki. Elrugaszkodtam a medence aljától, majd felúsztam a felszínre.
   - Nem… tudok… úszni – kapálóztam és mindig lemerültem a víz alá. A fiúk arcából kifutott a szín. Louis beugrott hozzám, hogy kimentsen. Megfogta a derekamat a víz felett igyekezett tartani, mire én lenyomtam a fejét a víz alá. – Nesze te szemét! – kiáltottam nevetve, majd kiúsztam.

   Rengeteget csúszdáztunk. Én a legtöbbet a kék kamikázé csúszdákon csúsztam, de a két óriáscsúszdát is használatba vettük alaposan. Sőt Simonnal még a nagy, piros családin is lecsúsztam.
   Az élményfürdő után olyan három óra körül megszárítkoztunk, majd elmentünk az állatkertbe.

   Az esti koncertre egy fehér alapon lila virágokkal díszített pánt nélküli ruhát vettem fel, derekán egy övvel. 

   A koncert a Debreceni Főnix Csarnokban került megrendezésre. Leginkább sporteseményeknek ad helyet, de szoktak koncertek is lenni itt.
   Hát most One Direction…